Ahogyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében is történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés. Az eredetileg Budapesti Nagy Sportcsarnoknak (BNS) hívott épület tervei a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) készültek. A tervezéshez a 93 méter fesztávolságú leningrádi Jubileumi Sportpalota lett a kiinduló alap. Méretei és az eltérő előírások eleve kizárták, hogy egy az egyben átültetik Budapestre az épületet, de ugyanilyen elven 102 méteres átmérőjű tetőszerkezet építettek már Bakuban is. Az építkezés végül 5 évnyi előkészítés után, 1978 márciusában kezdődött el. Előbb egy kisebb telepnek kellett eltűnnie innen: a Posta műhelyei, raktárai és irodái mellett 144 lakást bontottak le, a lakók az Örs vezér tere környéki és az újpalotai panelekbe költöztek. Négy év alatt készült el a csarnok: 1982. február 12-én adták át a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületet, amelynek teteje kívül 127 méter átmérőjű volt, lelátóin 12 500-an fértek el és akkori áron 1,78 milliárd forintba került. A Sportcsarnok 1999 december 15-én hajnalban vált a tűz martalékává. A tüzet a vizsgálatok szerint a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta. A lángokat a tűzoltók csak több órás küzdelemben tudták megfékezni. Az épület szerkezete a tűz során olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az újjáépítés nem volt lehetséges. A BS helyén 2003-ban adták át a Papp László Budapest Sportarénát.

Forrás: http://budapest-anno.blog.hu/2011/07/12/a_budapest_sportcsarnok_a_80_as_evekben